Hogyan számolja ki repülőútjai szénlábnyomát?

A légi közlekedés a globális CO2-kibocsátás nagyjából 2,5%-áért felel, a gyakran repülőknél azonban a személyes részarány ennél jóval magasabb. A repülőútjai szénlábnyomának ismerete az első lépés a tudatosabb utazási döntések felé. Ez az útmutató elmagyarázza, hogyan becsülik a repülés kibocsátását, mely tényezők számítanak a legtöbbet, és mit tehet a hatása csökkentéséért.

Az alapok: így számolják a repülés kibocsátását

A repülés szén-dioxid-kibocsátása több tényezőtől függ, de az alapképlet egyszerű:

CO2 (kg) = távolság (km) x kibocsátási tényező (kg CO2 utaskilométerenként) x osztályszorzó

A kibocsátási tényező a repülés hosszától függ, mert a felszállás és az emelkedés a legtöbb üzemanyagot fogyasztó szakasz. A rövid távú járatok kilométerenként több üzemanyagot égetnek el, mint a hosszú távúak, hiszen egy rövid útnál a felszállás és az emelkedés nagyobb részt tesz ki.

A DEFRA-módszertan

A repülési kibocsátási tényezők egyik legszélesebb körben használt forrása az Egyesült Királyság kormányának üvegházhatású gázokra vonatkozó átváltási tényezői, amelyeket gyakran DEFRA-tényezőknek neveznek, és ma már az energiabiztonsági és nettó zéró minisztérium (DESNZ) tesz közzé minden évben. A tényezők figyelembe veszik:

• A repülési táv kategóriáját: a tényezők külön kezelik a belföldi járatokat, az Egyesült Királyságba érkező és onnan induló rövid és hosszú távú járatokat, valamint a más országok közötti nemzetközi járatokat, mert a kilométerenkénti üzemanyag-fogyasztás a távolsággal változik.
• A sugárzási kényszert: a tényezőket a nagy magasságban keletkező kibocsátás többlet-melegítő hatásával (kondenzcsíkok, NOx) és anélkül is közzéteszik. Az eredmények jelentősen eltérnek attól függően, melyik változatot használja egy kalkulátor.
• Az átlagos utasszámot: a tényezők a kereskedelmi járatokra jellemző kihasználtsággal számolnak.
• Az utaskilométerenkénti üzemanyag-fogyasztást: modern és idősebb gépeket vegyítő flottaátlagok alapján.

A FlightLog a DEFRA-adatokon alapuló, kilométerenkénti, utazási osztály szerint korrigált tényezőkkel becsüli meg minden rögzített járata szénlábnyomát. Ez a távolságon és az osztályon alapuló becslés, nem a járatán ténylegesen elhasznált üzemanyag mérése.

Hogyan befolyásolja az utazási osztály a szénlábnyomot?

Az utazási osztály nagyban befolyásolja az ülőhelye szénlábnyomát. A business és az első osztályú ülések több helyet foglalnak, így kevesebb utas osztozik a gép üzemanyag-fogyasztásán. A hosszú távú járatok jellemző szorzói a turistaosztályhoz képest:

Egy hosszú távú járaton egy első osztályú ülés négyszer annyi CO2-t jelenthet, mint egy turistaosztályú ülés ugyanazon a gépen. A pontos szorzók a járat hosszától függenek (rövid távú járatokon ugyanezek a tényezők a business ülést a turistaosztályú ülés 1,5-szeresének számolják), a légitársaságok pedig eltérően alakítják ki az utasterüket.

A számok kontextusba helyezve

A nyers CO2-kilogrammokat nehéz elképzelni, ezért segítenek az összehasonlítások. Két gyakran használt példa:

• Fák: általában azt mondják, hogy egy kifejlett fa évente körülbelül 22 kg CO2-t köt meg.
• Autós kilométerek: ugyanezek a brit tényezők szerint egy átlagos autó (ismeretlen üzemanyag-típussal) kilométerenként körülbelül 167 g CO2e-t bocsát ki.

Egy Párizs és New York közötti oda-vissza út turistaosztályon például utasonként nagyjából 1300 kg CO2e, ha ezekkel a tényezőkkel, a sugárzási kényszert is beleszámítva becsüljük. Ez nagyjából annyi, mint 7800 km-t vezetni egy átlagos autóval, vagy amennyit általában körülbelül 59 fa éves megkötésének tulajdonítanak. Azok a kalkulátorok, amelyek csak az üzemanyagból származó CO2-t számolják, alacsonyabb értéket adnak, ezért mindig azonos módszerrel kapott számokat hasonlítson össze.

Gyakorlati tippek a repülési kibocsátás csökkentésére

1. Válasszon közvetlen járatot

A felszállás és az emelkedés fogyasztja a legtöbb üzemanyagot, egy átszállás pedig egy második felszállással és gyakran hosszabb útvonallal jár. Ugyanarra a távolságra egy közvetlen járat általában kevesebb CO2-t termel, mint egy átszállásos útvonal, ezért ha kicsi az árkülönbség, válassza a közvetlen járatot.

2. Figyeljen az utazási osztályra

Ahogy a fenti táblázat mutatja, az utazási osztály sokat változtat a személyes szénlábnyomán. Egy business osztályú ülés egy hosszú távú járaton 2,9-szer annyi CO2-vel számol, mint egy turistaosztályú ülés ugyanazon a járaton.

3. Részesítse előnyben az újabb gépeket

Az újabb gépeket, például az Airbus A350-est és a Boeing 787-est a gyártók szerint úgy tervezték, hogy nagyjából 20-25%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasszanak, mint az általuk leváltott generáció. A légitársaságok foglaláskor gyakran feltüntetik a repülőgéptípust. A FlightLogban minden járathoz megadható a repülőgéptípus és a lajstromjel, a repülőgép-gyűjtemény pedig kártyát old fel azokhoz a típusokhoz, amelyekkel repült.

4. Rövid távon gondoljon a vonatra

A néhány száz kilométeres útvonalakon, ahol nagysebességű vonat is közlekedik, például Párizs és London között, a vonat jellemzően a megfelelő járat CO2-kibocsátásának csak töredékét termeli.

5. Kövesse nyomon, mennyit repül

Amit nem mér, azt nem tudja csökkenteni. A FlightLog megmutatja minden járata szén-dioxid-becslését és évről évre a statisztikáit, így láthatja, hogyan változik idővel a repülési szokása.

Kezdje el követni a szénlábnyomát

A FlightLog a DEFRA-adatokon alapuló, utazási osztály szerinti tényezőkkel becsüli meg minden járata szénlábnyomát. Az előzményeit gyorsan feltöltheti: olvassa be a beszállókártyáit, importáljon egy foglalási visszaigazolásról készült fotót, vagy importálja a járatait egy másik alkalmazásból. Töltse le ingyen a FlightLogot, és már az első járatától láthatja a hatását.